Áramhálózat nélkül, a Gobi-sivatag közepén cserél akkumulátort a Nio
A kínai Nio Xinjiangban megnyitotta első olyan akkumulátorcserélő állomását, amely kizárólag napenergiából működik, és nincs rákötve a közüzemi hálóra. A helyszín a Gobi-sivatag egyik pihenőhelye.

A Nio a kínai Xinjiang térségében üzembe helyezte első, teljes egészében napenergiával üzemelő akkumulátorcserélő állomását. A létesítmény a Gobi-sivatagban, a Xingxingxia pihenőhelynél áll, olyan környéken, ahol a vezetékes áram odavitele vagy szinte kivitelezhetetlen, vagy aránytalanul drága és hosszadalmas lenne. A kísérleti jellegű megoldás azt mutatja, hogy a cserélőállomások a hálózattól távol is működhetnek.
Miért nem jöhetett szóba a hagyományos csatlakozás?
A sivatagi terep komoly akadály az infrastruktúra előtt. A közüzemi hálózat itt alig terjed ki, a hosszú távvezeték megépítése pedig elhúzódó, költséges és műszakilag is nehéz lenne. Az időjárás sem kedvez: az év több mint száz napján nyolcas vagy annál erősebb szél fúj, nyáron a talaj hőmérséklete hetven fok fölé is emelkedhet, télen viszont mínusz harminc fokig hűlhet a levegő. Ilyen körülmények között a szokásos módszerekkel nehéz tartósan áramot szolgáltatni.
Így működik az önálló energiaellátás
A rendszert a kínai napelemgyártó, a Longi szállítja. Egy mobil energiaállomásból és egy energiatároló egységből áll, amely a fényviszonyoktól függően magától vált üzemmódot, így az állomás egész nap, éjjel is képes dolgozni.
- Nappal a napelemek árama közvetlenül a cserélőállomást táplálja.
- A fölösleges energia a tárolóba kerül.
- Éjszaka az állomás ebből a tartalékból működik.
- Ha huzamosabb ideig borult az ég, a rendszer vészüzemre kapcsol, és csak a legfontosabb funkciók áramellátását tartja fenn.
Az átváltásokhoz nem kell emberi beavatkozás. A berendezést erős hűtéssel is ellátták, hogy a szélsőséges hőséget is bírja.
Cserélni gyorsabb, mint tölteni
A cserélőállomás lényege, hogy a sofőr nem áll meg hosszan egy töltőnél: az lemerült akkumulátort kicserélik egy feltöltöttre, és az autó mehet tovább, hasonlóan a tankoláshoz. Ennek előnyei:
- jóval rövidebb a megállás, kevesebb a várakozás;
- az akkumulátorokat egy helyen töltik és tartják karban, ami az élettartamukra is jó hatással lehet;
- a hosszú utak is megtehetők, ha a hálózat folyamatosan elérhető;
- az infrastruktúra különféle terepekre és éghajlatokra is könnyebben telepíthető.
A Selyemút-útvonal fontos állomása
A Xingxingxia a Nio Selyemút nevű cserélőútvonalának egyik kulcspontja. Ez a vonal több mint harmincötezer kilométeres, és harminchárom állomásból áll. A cég szerint összeköti a szárazföldi Kína minden kormányzati szintű közigazgatási körzetét, így bármelyik Nio-állomásról indulva akkumulátorcserékkel el lehet jutni az ország bármely részére, a legtávolabbi pontokra is.
Hosszú út vezetett idáig
A napenergia nem újdonság a márkánál. A Nio a második generációs cserélőállomások tetejére már korábban napelemeket szerelt, és stratégiai együttműködést kötött a Longival is. Ebből született az első közös fejlesztésű, napenergiás állomás, amelyet egy nagyvárosban adtak át. A gobi állomás ehhez képest továbblépés: a hálózattól teljesen független működést valósít meg.
A hálózat mérete
A Nio szeptemberi adatai szerint Kínában több mint négyezerhatszáz akkumulátorcserélő állomást üzemeltet, ezek közül több mint ezerhatvan az autóutak mentén található. A cég emellett több mint ötezer töltőállomást is fenntart. A cserék száma gyorsan nő: összesen százhúsz millió csere zajlott le, és ez a szám az elmúlt fél évben különösen meredeken emelkedett.
Mit jelenthet a kísérlet?
A Nio vezetői szerint a Xingxingxia projekt tapasztalatot ad hasonló rendszerek más, nehezen elérhető térségekben való bevezetéséhez. Ha a modell beválik, olyan vidékek is bekapcsolódhatnak az elektromos közlekedésbe, ahol a hálózatépítés eddig szóba sem jöhetett.
Kereskedések, szervizek és töltők a közelben
Márka és megye szerint, a gyártók hivatalos listái és az OpenStreetMap alapján



