Nyolc Cybercab-baleset az NHTSA adataiban: a sebesség a kulcs
A Tesla Cybercab nyolc balesetet jelentett az amerikai közlekedésbiztonsági hatóságnak, alig két hónappal austini utasforgalma megkezdése után. A vezető nélküli esetek enyhék, a súlyosabbak tesztvezetős, vezetéstámogatással futó autókkal történtek.

Nyolc balesetet tart nyilván az amerikai NHTSA közlekedésbiztonsági hatóság a Tesla Cybercabbal kapcsolatban. A kifejezetten robotaxinak tervezett kétüléses jármű alig két hónapja szállít nyilvánosan utasokat Austinban. A bejelentések két külön adatbázisba kerültek, és a kettő között jól látszik: a balesetek súlyossága leginkább azon múlik, milyen gyorsan haladt az autó.
Két adatbázis, két üzemmód
A gyártóknak az NHTSA úgynevezett Standing General Order előírása alapján kell jelenteniük az automatizált vagy vezetéstámogatással érintett baleseteket. Az első adatbázis az ADS-fájl (Automated Driving System), amely a 4-es szintű, vezető nélküli működést fedi le. Ide tartozik a Robotaxi-szolgáltatás, amelyben senki sem ül a volánnál. A második a 2-es szintű ADAS-fájl, amely az olyan rendszereket tartalmazza, mint az Autopilot vagy a felügyelt „Full Self-Driving”. Ezeknél az autóknál a sofőrnek végig figyelnie kell az útra.
A Tesla kormánykerékkel felszerelt Cybercabeket is tesztel, emberi vezetővel, gyakran olyan helyeken, ahol nincs Robotaxi-engedélye. Az ilyen balesetek a 2-es szintű fájlba kerülnek.
Vezető nélkül: parkolók és minimális sebesség
Az NHTSA e havi ADS-kiadásában 43 egyedi Tesla-bejelentés szerepel, a júliusi 22-höz képest. Ebből négy Cybercab:
- augusztusban, Austinban egy parkolóban az autó 5 mph-val belehajtott egy nagy, vízzel teli kátyúba, a fedélzeten biztonsági felügyelővel;
- szeptemberben, Austinban egy parkolókijáratnál álló autót kitolató másik jármű találta el jobb oldalról;
- szeptemberben, Austinban a forgalomban álló Cybercabbe egy pickup hátulról belerohant;
- szeptemberben, Austinban az autó egy parkoló megemelt betonszegélyén áthajtott, majd a járdán át legurult a szegélyről, legfeljebb 3 mph-val, utassal a fedélzeten.
Egyik sem járt sérüléssel, és kettőnél nem a Tesla volt a hibás. Az összes 43 Robotaxi-bejelentést nézve a legnagyobb baleset előtti sebesség 29 mph volt: egy vezető nélküli Model Y két utassal kátyúba hajtott Dallasban, utána az egyik utas jelezte, hogy orvosi ellátást kért. A 43 bejelentés mediánsebessége 1 mph. Egy sem történt autópályán: 21 utcán, 15 parkolóban, 7 pedig kereszteződésben.
A Tesla október 21-én megjelent Robotaxi-biztonsági jelentése szerint január 22. és október 18. között 3 112 541 vezető nélküli mérföldön senki sem sérült meg. A jelentés nem tér ki a Cybercab tesztflottájára, és kihagy minden olyan mérföldet, amelyet biztonsági felügyelővel tettek meg.
Tesztvezetővel: autópálya és sérülések
A 2-es szintű fájlban négy Cybercab-baleset van, mind 2026 szeptemberéből. A Tesla mind a négy leírását üzleti titokként kitakarta, így a nyilvános adatokból nem derül ki, ki a hibás, és mit csinált a rendszer. A vizsgálatot a Pennsylvania State Police, az austini rendőrség, a Lehi-i rendőrség és a Florida Highway Patrol végzi.
Az egyik eset Philadelphiában történt, egy autópályán, helyi idő szerint este tíz óra körül: a Cybercab 53 mph-val belehajtott egy másik autóba. A Tesla Pennsylvaniában nem rendelkezik engedéllyel automatizált járművek üzemeltetésére. Utah államban sem működtet Robotaxit, ott szeptemberben Park Cityben fényképeztek le egy Cybercabet, a volán mögött látható vezetővel. A nyolc baleset közül kettőben történt sérülés, és mindkettő a 2-es szintű fájlban szerepel.
Miért számít a sebesség?
A Tesla vezető nélküli szolgáltatása jelenleg kis sebességű útvonalakon, szűk, földrajzilag lehatárolt (geofence-elt) zónákban működik, és nagyrészt elkerüli az autópályákat. Az enyhe balesetstatisztika tehát legalább annyit mond arról, hová engedi a gyártó a rendszert, mint magáról a szoftverről.
A 2-es szintű adatok más képet mutatnak. A Tesla ADAS-bejelentéseiből összeállított adatbázis 69 halálos balesetet tartalmaz. Abból az 52-ből, ahol rögzítettek sebességet, a medián 53 mph, ugyanannyi, mint a philadelphiai Cybercab-ütközésnél, és 29 eset 50 mph vagy afölötti sebességnél történt. Fontos megjegyezni, hogy a bejelentési kötelezettséget az váltja ki, ha a rendszer a baleset előtti 30 másodpercben be volt kapcsolva. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a rendszer okozta az ütközést.
A Cybercab tesztflotta éppen ott érintkezik a két világgal: ugyanaz a jármű és ugyanaz az önvezető szoftver fut Austin lassú utcáin és a tesztvezetős autópályás kilométereken is.
Mit jelent ez Európának?
Az önvezető taxik terjedésének egyik fő kérdése, hogy a rendszerek mikor tudnak biztonságosan nagyobb sebességgel és nagyobb területen közlekedni. Amíg ez nem dől el, a robotaxik jellemzően korlátozott zónákban maradnak. Európában a szabályozás szigorú, a vezető nélküli közúti üzemhez engedély kell, ezért az amerikai balesetadatokat a hazai és uniós hatóságok is figyelemmel kísérhetik. A magyar autósokat a közeljövőben ez még közvetlenül nem érinti, de jól mutatja, mennyire más a 2-es szintű, felügyelt vezetéstámogatás és a valódi, vezető nélküli működés.
Kereskedések, szervizek és töltők a közelben
Márka és megye szerint, a gyártók hivatalos listái és az OpenStreetMap alapján


