Ugrás a tartalomra
2026. november 19., csütörtök
IEA-jelentés

Hormuzi-válság: az IEA szerint gyorsulhat az elektromos átállás

Az IEA új világenergia-jelentése szerint minél tovább tart a Hormuzi-szoros körüli válság, annál nagyobb a kedv az olajfüggőség csökkentésére: az elektromos autók és a napenergia is erősödhet.

Dobi Viktória4 perc olvasásMegosztom
Napelemes erőmű és villanyautó töltés közben naplementében
Fotó: erwinbosman / Pixabay · forrás

A Hormuzi-szoroson a válság előtt naponta nagyjából 20 millió hordó olaj haladt át. Az IEA, vagyis a nemzetközi energiapolitikai elemzéseiről ismert szervezet „World Energy Outlook 2026” című új jelentése szerint ez a szám jelentősen csökkenhet, ha a hajózás kockázatos marad. Új vezetékek terelhetnek el a szorost kerülő útvonalakra egy részt, a vevők pedig más szállítókhoz fordulhatnak, vagy egyszerűen kevesebb olajat használhatnak. Ebben az esetben a szoroson átvezetendő olaj mennyisége 2030-ban 8,5 millió hordóra eshet naponta, 2035-re pedig 2 millió alá. A régió ettől még a világ legnagyobb olajexportáló térsége maradna.

Rekordméretű olajsokk, amelyet eleinte tompítottak

A jelentés a történelem legnagyobb olajkínálati sokkjaként írja le a helyzetet. A kezdeti csapást több tényező enyhítette: a jól feltöltött készletek, az IEA által összehangolt vésztartalék-felszabadítás, a szorost megkerülő szállítási útvonalak, az atlanti medence exportőreinek növekvő szállításai, valamint Kína jelentősen visszafogott nyersolajimportja. A teher egyre inkább a fogyasztókra hárul, akik magasabb árat fizetnek, és visszafogják a költekezést. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint a gazdaság és az energiaszektor eddig ellenállónak bizonyult, de minél tovább tart a válság, annál mélyebbek lesznek a hatásai.

Egyre több áram kell, és nem csak az autókhoz

A villamosítás iránti igényt az is erősíti, hogy az áramfogyasztás már a válság előtt gyorsan nőtt. 2019 óta a villamosenergia-kereslet kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint az összes energiaigény, és a világgazdasági növekedést is megelőzi. Ezt az ipari motoroktól és a klímaberendezésektől az elektromos autókon és hőszivattyúkon át az adatközpontokig sok minden hajtja. Az IEA minden vizsgált forgatókönyvében 2035-re az elhasznált energia közel 30%-át az áram adja.

A jelentés szerint először fordult elő, hogy a világ több energiát fordít az épületek hűtésére, mint a fűtésére. 2035-ig a népesség várhatóan 650 millióval, a gazdaság pedig harmadával bővül. A fejlett gazdaságokban az energiaigény fokozatosan nő, Kínában lassul a növekedés, Indiában és a térség más feltörekvő országaiban viszont gyorsabb emelkedés várható.

A mesterséges intelligencia is jelentős tényező. Az IEA bejelentett szakpolitikákat feltételező forgatókönyve szerint az adatközpontok áramfogyasztása 2030-ra megduplázódik, és eléri az 1000 terawattórát. A kiépítés azonban már most hálózati és ellátásilánc-korlátokba, helyenként helyi ellenállásba ütközik. A szervezet a kritikus nyersanyagok ellátásának kockázatára, valamint a természeti veszélyek és kibertámadások jelentette fenyegetésekre is figyelmeztet.

Lendületet kaphat az elektromos autózás és a napenergia

Az IEA megfigyelése szerint a válság sújtotta országok egy részében ugrásszerűen nőttek az elektromos autók eladásai, és élénkült a napelemekkel, valamint akkumulátorokkal folytatott kereskedelem is. Az olajat és gázt nagy mennyiségben importáló országoknak az elektromos autókra és hőszivattyúkra váltás segíthet abban, hogy kevésbé legyenek kitéve a következő üzemanyagár-kilengésnek.

Dave Jones, az Ember nevű energetikai agytröszt vezető elemzője szerint a Hormuz hatása még csak most kezd kirajzolódni. Úgy véli, a villamosítás és a megújulók terjedése gyorsabb lehet, mint sokan gondolják, a COP31 klímacsúcs előtti lendületet pedig nagyrészt az olcsóbb és biztonságosabb energia vágya adja.

A napenergia minden IEA-forgatókönyvben vezeti a megújulók bővülését, az atomenergia is erősen nő, az energiahatékonyság és a bioüzemanyagok pedig szintén teret nyerhetnek. A saját forrásokra támaszkodás ugyanakkor eltérően hathat: Ázsia egyes olaj- és gázimportáló országai bőséges szénkészletekkel rendelkeznek, ezért tovább éghetnek el nála szenet.

Ha a konfliktus megoldódik, az olaj- és gázkínálat visszapattanhat. A késleltetett cseppfolyósítottgáz-hullám is segíthet az árak csökkentésében, miközben a vevők feltöltik készleteiket. A gyorsabb villamosítás ugyanakkor mindkét piacról elvehet a keresletből.

Az éghajlati számítás továbbra is nehéz

Az energiához kötődő CO2-kibocsátás a jelenlegi szakpolitikák mellett a mai szinten marad. A bejelentett politikák mellett csökkenésnek indul, az IEA „további reagálás” forgatókönyvében, amely a kormányok erőteljesebb válaszát vizsgálja, még jobban. Ezek a mélyebb csökkentések sem érik el az éghajlati célokhoz szükséges mértéket. A jelenlegi és a bejelentett politikák forgatókönyvei 2,5C és 2,9C közötti felmelegedést jeleznek, a legfrissebb nemzeti vállalások pedig alig mutatják, hogy az országok gyorsítanák az energiaszektor kibocsátás-csökkentését.

A válságnak közvetlenebb ára is van. 2025-ben többen jutottak villamos energiához és tiszta főzési lehetőséghez, de a magasabb üzemanyagárak és a hiány lassíthatja ezt a folyamatot. Mintegy 720 millió ember él még áram nélkül, közel 2 milliárd pedig szennyező tüzelőanyaggal vagy technológiával főz.

Mit jelent mindez Európának?

Az elemzés fő üzenete az energiabiztonság szempontjából az európai, így a magyar vásárlók számára is ismerős: az importált üzemanyagoktól való függés kiszolgáltatottá tesz az árkilengésekkel szemben. Az elektromos autó, a hőszivattyú és a hazai áramtermelés, például a napenergia egyszerre csökkentheti ezt a kitettséget. A jelentés forgatókönyvei ugyanakkor azt is mutatják, hogy a változás sebessége a kormányzati döntésektől és a válság hosszától is függ.

Kereskedések, szervizek és töltők a közelben

Márka és megye szerint, a gyártók hivatalos listái és az OpenStreetMap alapján

Térkép megnyitása

Források

Még több: Zöld hírek