Önjáró szerelősor és szoftveres karakter: a jövő elektromos Lexusainak receptje
A Lexus a Japán Mobilitási Kiállításon két koncepcióautón, az LF-ZC szedánon és az LF-ZL SUV-on mutatja meg, milyen lesz a következő elektromos generáció. A szedán egy 2026-ra tervezett szériamodellt vetít előre.

A Lexus úgy tervezi, hogy Európában 2030-ra, világszinten 2035-re kizárólag akkumulátoros elektromos autókat kínál. Ehhez új moduláris platformra, új gyártástechnológiára és teljesen újragondolt szoftverarchitektúrára van szüksége. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban, azt a holnap induló, november 5-ig tartó Japán Mobilitási Kiállításon mutatja meg két világpremier koncepcióval. A rendezvény mottója: „Az elektrifikált élmények határainak feszegetése”.
Két koncepció, két szerep
Az LF-ZC akkumulátoros elektromos szedán, és a gyártó szerint egy 2026-ra ígért sorozatgyártású modell előfutára. A karcsú, alacsony, tágas utasterű autó a márka elektrifikációs törekvéseinek jelképe: a formatervben a funkció és az esztétika kompromisszumok nélkül találkozik, a vezetési élmény pedig izgalmas lehet.
Az LF-ZL egy másik műfaj. Ez a márka jövőbeli zászlóshajó SUV-jának víziója, amely inkább azt mutatja, merre vihet a technológia, mint hogy közvetlenül gyártásba menne. Mindkét autó az új generációs elektromos architektúrára és az Arene nevű operációs rendszerre épül.
Háromrészes karosszéria, önjáró gyártósor
A következő elektromos Lexusok szerkezete új felépítést kap: a karosszéria elülső, középső és hátsó szekcióból áll majd. Ezt a gigacasting, vagyis a nagy egybeöntött alkatrészek eljárása teszi lehetővé. A cég szerint ez nagyobb formai szabadságot ad a tervezőknek, az alkatrészek integrálása pedig merevebbé teszi a szerkezetet, ami a lineáris, természetes menetdinamikának is jót tesz.
Az akkumulátor a középső részbe kerül, így nem hat szerkezetileg az elejére és a hátuljára. Emiatt az akkumulátor-technológia későbbi fejlődését is könnyebb lesz beépíteni, a jövőbeli fejlesztések rugalmasabbak lesznek.
Szokatlan a gyártási elképzelés is. Az autók önvezető szerelőszalagon, önállóan haladnának végig a gyártás szakaszain. A jármű ehhez mindössze az akkumulátor, a motor, a kerekek és egy vezeték nélküli terminál segítségével képes önmagát mozgatni. Ha nincs hagyományos futószalag, rugalmasabban alakítható a gyárak elrendezése, rövidülhet a tömeggyártás átfutási ideje, és csökkenhetnek a beruházási költségek.
Hatótáv és aerodinamika
A motortér hiánya segít az aerodinamika és a formatervezés összehangolásában. A kitűzött légellenállási tényező (Cd) kevesebb mint 0,2. Az alacsony orrkialakítás ráadásul szokatlanul széles kilátást ad a vezetőnek.
A Lexus a mai elektromos autók hatótávjának nagyjából kétszeresét szeretné elérni. Ehhez új generációs, prizmás akkumulátort, jobb energiahatékonyságot, tökéletesebb aerodinamikát és kisebb tömeget vet be. A cél, hogy a városi ingázók és a hosszú utazók se aggódjanak a megtehető távolság miatt.
A cellák alacsony profilja a formatervezésnek is előnyös, mert vonzóbb sziluettet tesz lehetővé, és alacsonyan tartja a súlypontot, ami a menetdinamikának jó. A nagy energiasűrűséget az akkumulátor szerkezetének egyszerűsítésével és tömörítésével érik el.
Az Arene OS: az autó, amely megtanulja a vezetőjét
A szoftver az új generáció egyik kulcseleme. Az Arene OS egyrészt fokozatosan frissíthető, így a biztonsági rendszerek és a multimédia is lépést tarthat a fejlődéssel. Másrészt személyre szabja az autót.
A következő generációs hangfelismerés mesterséges intelligenciára épül, és a gyártó szerint olyan, mintha egy figyelmes személyi asszisztenssel beszélgetnénk. Az öntanuló funkciók minden beszálláskor automatikusan az adott vezetőre állítják a beállításokat. A rendszer a napi szokások és az aktuális hangulat alapján útvonalat és vezetési módot is javasol, az összegyűjtött adatokból pedig egyre pontosabban igazodik. Az „AI Butler” nevű funkció a Lexus ígérete szerint azokat a tudat alatti preferenciákat is felismeri, amelyekről maga a vezető sem tud.
A szoftver a menetjellemzőkbe is beleszól. Egyetlen autó képes lehet különféle típusok vezetési karakterét, hangját és rezgéseit utánozni, így mindenki a saját ízlésére formálhatja az élményt. A steer-by-wire, vagyis a mechanikus kapcsolat nélküli kormányzás és az OTA, a vezeték nélküli szoftverfrissítés együtt még tovább megy: a virtuális térből származó beállítások átkerülhetnek a valóságba. A vásárló például e-sportversenyeken is használhatja az autója steer-by-wire rendszerét, majd OTA-n át betöltheti a számára legjobb beállításokat, és az országúton is kipróbálhatja őket.
A vezetési dinamikán a hardver is dolgozik. A cég az elektromos autók természetes tehetetlenségi jellemzőit használná ki, ehhez jön a DIRECT4 összkerékhajtás finom erőszabályozása, amely már a jelenlegi RZ 450e-ben is megtalálható, valamint a steer-by-wire lineáris kormányérzete. A gyorsulás, a kanyarodás és a fékezés egyensúlyát egyénre szabnák.
„Provokatív egyszerűség” kívül, digitális vezetőtér belül
A koncepciók formanyelve a „Provokatív egyszerűség” nevet viseli. Az alacsony motorháztetőtől a kúpos utastéren át hátrafelé futó karcsú sziluett jellemzi, a hátsó kerékjárati ívek szélesek és hangsúlyosak. A karosszéria orsószerű vonala az orrtól az oldalak mentén egészen a hátsó lökhárítóig tart. Az aerodinamikai megoldásokat, például a légbeömlőket és a légkivezetőket a tervezők díszítő jegyekké alakították, így a hatékonyság nem megy a forma rovására.
Bent az elöl ülők alacsony, előretolt pozíciója és a teljesen sík padló, valamint a panorámatető tágas hatást kelt, nagyobbat, mint amit kívülről várnánk. A korábban szétszórt kezelőszervek a vezető karnyújtásnyi körzetébe költöztek digitális felületekre. Bal oldalon a váltás, a vezetőtámogató rendszerek és a vezetési mód kiválasztása kapott helyet, jobb oldalon a kényelmi funkciók: audio, klíma, telefon és az AI. A szélvédőre vetített információk a „tekintet az úton” elvet szolgálják, a digitális oldalsó tükrök pedig kevesebb fej- és tekintetmozgást kívánnak. Az első utasnak ultraszéles kijelző jut, amely szórakoztatásra és mobilitási alkalmazásokra is használható.
Bambusz a luxus szolgálatában
A kiállításon mutatkozik be a Bambusz CMF koncepció is. A CMF a szín, az anyag és a kivitel rövidítése, vagyis a formatervezés felületi, érzékelhető elemei. A bambusz a Lexus beltereiben régóta jelen van, most újszerű felhasználása a fenntartható fejlődési célokhoz és az erőforrások körforgásos felhasználásához kapcsolódik.
A növény gyorsan nő, sok szén-dioxidot köt meg, szépsége tartós, és Japánban évszázadok óta építőanyag és kézműves alapanyag. A koncepcióban többféle technikával dolgozták be: bambuszszálakból és szőtt anyagokból például olyan díszítőelemek készülnek, amelyek kölcsönhatásba lépnek a környezeti fénnyel.
LF-ZL: az autó, amely a környezetével is beszélget
Az LF-ZL zászlóshajó-koncepció a klasszikus autózáson túlmutató élményt ígér. Tágas, pihentető utastere a BEV-specifikus felépítés szabadságát használja ki, a technológia pedig a hagyományos japán vendéglátási szemléletet, az omotenashit viszi tovább. Az Arene OS képességeit kihasználva a rendszer tanul a vezetőről, és előre látja az igényeit.
A koncepció másik újdonsága az Interactive Reality in Motion. A fedélzeti érzékelők az autó környezetéből származó digitális adatokkal dolgoznak együtt: a térképek és a kamerák adatait mesterséges intelligenciás csevegőfunkcióval és hangfelismeréssel kapcsolják össze. Ha a vezető érdekes épületre vagy helyre mutat, a kijelző azonnal információt ad, és hangutasítással is válaszol.
A nagy adatmennyiség a töltést és az áramellátás kezelését is segíti. A jármű így hálózatba kapcsolható, parkolás közben pedig a helyi infrastruktúra részévé válhat. A Lexus szerint a cél, hogy az autó észrevétlenül illeszkedjen a tulajdonos életmódjába, és közben a tágabb környezethez és a társadalomhoz is pozitívan járuljon hozzá.
Kereskedések, szervizek és töltők a közelben
Márka és megye szerint, a gyártók hivatalos listái és az OpenStreetMap alapján

